udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 34 találat lapozás: 1-30 | 31-34

Névmutató: Jakabffy László

1993. február folyamán

Az RMDSZ Bihar megyei kiadványában Jakabffy László alelnök visszatekintett az elmúlt évre. A helyhatósági választások eredményeként a megyében az RMDSZ-nek 18 polgármestere és 282 tanácsosa van. A parlamenti választáson a megyében az RMDSZ megtartotta az 1990-ben elért 3 képviselőházi és egy szenátori képviseletét. /Létünk (Az RMDSZ Bihar megyei kiadványa, Nagyvárad), 1. sz./

1990. október 23.

Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnöke e vele készült beszélgetésben beszámolt az RMDSZ Bihar megyei helyzetéről. Kezdetben volt a nagy nekibuzdulás korszaka, amikor mindenki azt hitte, hogy rövidesen megoldódnak a problémák. Hatalmas tömegszervezet jött létre, az RMDSZ-nek Bihar megyében 51 843 nyilvántartott tagja van. Náluk még márciusban sem érződött megtorpanás. Becsületére váljon a Bihar megyei románságnak, a megyében nem volt semmilyen etnikai összetűzés. Egy hónappal a véres marosvásárhelyi események után az RMDSZ Bihar megyei szervezete vállalhatta az RMDSZ első országos kongresszusának megszervezését, ez kitűnően sikerült. Májusig tartott a megyében az RMDSZ felfelé ívelő korszaka. Azután jöttek a nyári szabadságolások, az utazások, a lelkesedés alábbhagyott. Most megint egy felfelé ívelő korszak kezdődik a megyei RMDSZ életében, székházakat szereznek be. Problémát jelent, hogy sok feladatra nem tudtak megfelelő embert állítani. A jogászok általában távol maradtak a szervezettől. Sok ember nem vállalja a munkát. Lényegében Varga Gábor néhányadmagával végzi naponta este tízig a munkát. Megcsinálták a körzetesítést is, a nagyváradi 18 933 RMDSZ-tagot tíz körzetre osztották. A Bihar megyei RMDSZ okt. 20-án küldöttértekezletet tartott, tisztújítás volt. Ennek eredménye: az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke Nagy Béla, ügyvezető alelnöke Pápay Pápay Zoltán, politikai alelnöke Varga Gábor, szervezési alelnöke Jakabffy László, titkára Orbán Mihály. /Barabás Zoltán: Beszélgetés Varga Gábor úrral, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./ Varga Gábor a szervezet mindenese, lelke, szervezője.

1993. március 13.

Tőkés László püspök, Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök és Jakabffy László városi tanácsos az oktatásügyi miniszterhez írt nyílt levelükben visszautasították azt, hogy kilakoltassák a püspökséget, a 150 hallgatós Sulyok István Református Teológiai Intézetet saját épületükből. Ez az épület a hívek munkájából és adakozásából épült 1927-36 között. 1991-ben a Református Püspökség jogi eljárást kezdeményezett az ingatlan tulajdonjogának visszaszerzésére, de a végleges döntés nem született meg. A levélírók több lehetőséget ajánlanak fel az egyetem részére. /A Tudomány- és Oktatásügyi Minisztériumnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 13-14./

1995. szeptember 8.

Nagyváradon szept. 8-án a római katolikus bazilika előtt kezdődött a kisebbségi oktatás korlátozása elleni tiltakozó nagygyűlés. Tőkés László református, Tempfli József katolikus püspök, Nagy F. István, az RMDSZ oktatási alelnöke és Jakabffy László szülőbizottsági elnök szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

1997. március 6.

Márc. 8-án, Kolozsvárott tanácskozott az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöksége. A tíztagú elnökségből jelen volt Sántha Pál Vilmos elnök, Murvai Miklós alelnök, Boros János, Jakabffy László és Takács János titkárok, valamint Székely István jelenlegi és Demeter János volt önkormányzati ügyvezető alelnök. Az elnökség a március 22-re tervezett Országos Önkormányzati Konferencia előkészítéséről, új önkormányzati program szükségességéről, valamint az OÖT működőképességének feltételeiről folytatott tanácskozást. Megegyezés született arról, hogy föltétlenül szükséges egy ügyvezetőt alkalmazni, aki az ÜE Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályával együttműködve, az OÖT határozatainak végrehajtását biztosítaná.

1997. március 20.

Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). A konferencián részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Seres Dénes szenátor, a Szenátus közigazgatási bizottságának elnöke, Kovács Csaba Tibor brassói képviselő, a Képviselőház közigazgatási bizottságának tagja, Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke, továbbá jelen voltak a koalíciós pártok Kolozs megyei és Kolozsvár városi tanácsosai. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte az RMDSZ felelősségvállalását a kormánykoalícióban és hangsúlyozta az önkormányzatok szerepét az új szemléletmód kialakításában. Sántha Pál Vilmos, az OÖT leköszönő elnöke ismertette az OÖT tevékenységét az 1995-1996-os időszakban. Beszámolóját hozzászólások követték. A kormányprogram végrehajtásának meghatározó része az önkormányzatokra hárul, de a helyi tanácsok az elmúlt időszakban háttérbe szorultak ? derült ki a tanácsosok beszámolóiból. Seres Dénes szenátor a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt, és kiemelte az OÖT jelentős szerepét a 69-es Törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Kovács Csaba Tibor képviselő hiányolta az önkormányzati tisztviselők kellő megbecsülését, anyagi javadalmazásának alacsony szintjét, ami maga után vonja a szakemberek hiányát a közigazgatás vezető pozícióiban. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy csökkenteni kell az államhatalom helyi képviselőinek, a prefektusoknak a hatáskörét a decentralizáció, a reális önkormányzati reform megvalósításának érdekében. Székely István ügyvezető alelnök javasolta egy önkormányzati hírlevél létrehozását, amely biztosítaná az információ áramoltatását, és kommunikációs lehetőséget jelentene a helyi önkormányzatok között. - Megválasztották az OÖT Elnökségét. Az Elnökség új összetétele: Demeter János - elnök; Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor - titkárok. Az alelnököket területi felosztás szerint választották meg: Málnási László Levente - Háromszék, Brassó; Zsombori Vilmos - Hargita; Szedilek Lenke - Kolozs, Fehér; Jakabffy László - Bihar, Szilágy; Fodor Imre - Maros, Szeben, Beszterce; Murvai Miklós - Arad, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, valamint Székely István ügyvezető alelnök, az RMDSZ Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályának vezetője, aki az alapszabályzat értelmében mint az illetékes főosztály vezetője hivatalból tagja az OÖT Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./

1997. április 10.

A magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt meghívására a Bihar megyei RMDSZ küldöttsége április 10-én Békéscsabán részt vett egy négypárti, a KDNP, MDF, FKGP és MIÉP részvételével rendezett találkozón. A küldöttséget Pintér István, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke vezette, tagjai voltak Orbán Mihály városi tanácsi frakcióvezető, Sándor Lajos kulturális alelnök és Jakabffy László önkormányzati alelnök.A találkozón a Bihar megyei küldöttség tájékoztatta a magyarországi ellenzéki pártok képviselőit a romániai gazdasági-politikai helyzetről. A Bihar megyei RMDSZ küldöttsége ugyanakkor ellátogatott a Békés megyei önkormányzathoz is, ahol kölcsönös tájékoztatásra és tapasztalatcserére került sor önkormányzati kérdésekben a már régebben kialakult jó kapcsolatok jegyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14., 1007. sz./

1997. július 4.

Júl. 4-én az Érmellék-vidéki polgármesterek és alpolgármesterek immár rendszeressé váló találkozóján, Bihardiószegen, Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Jakabffy László, az Országos Önkormányzati Tanács alelnöke megkülönböztetett hangsúllyal hívták fel a jelenlévő tisztségviselők figyelmét a helyhatósági törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet mihamarabbi alkalmazásának szükségességére. Rámutattak arra, hogy ha e közösségünk számára kiemelkedő fontosságú szabályozás előírásainak nem szereznek érvényt, ez voltaképpen az RMDSZ programjának be nem tartását jelenti. A találkozón jelen lévő dr. Csapó József szenátor és Rákóczi Lajos képviselő révén a tanácskozás részvevői megismerkedhettek az RMDSZ álláspontjával a földtörvény, illetve a tanügyi törvény módosításának vonatkozásában is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 1065. sz./

2000. április 13.

Lemondott tisztségéről Modok Gusztáv, Bihar megye alprefektusa, magántermészetű okokra hivatkozva. A területi RMDSZ két személyt, Lakatos Péter gazdasági ügyvezető alelnököt és Jakabffy László megyei ügyvezető elnököt javasolta a megüresedett tisztségre. A jelöltek meghallgatása után, melyen jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök is, a helyi RMDSZ vezetői titkos szavazással Jakabffy Lászlót választották az alprefektusi tisztségre. Hivatalos kinevezése azonban az e heti kormányülésen várható. /Új nagyváradi alprefektus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2000. május 27.

Kapy István, az RMDSZ Bihar megyei területi, Kiss Sándor választmányi és Jakabffy László megyei ügyvezető elnök arról tájékoztatta az újságírókat, hogy nyolc szavazókörzetben visszautasították az RMDSZ küldötteinek felvételét a választási bizottságokba, arra hivatkozva, hogy az RMDSZ nem állított teljes jelöltlistát, tehát nem jogosult tagot küldeni a bizottságokba. Kapy István megyei elnök emlékeztetett arra, hogy Nagyváradon az RMDSZ-nek 31, a megyében 41 tanácsosjelöltje van, tehát ugyanannyi, mint ahány tanácsosi hely - és ez jelenti a teljes listát. Az RMDSZ a városi választási irodához fordult, a törvény szellemében a testületállítási eljárás megismétlését, saját legitim küldötteinek befogadását igényelve az érintett körzetekben. /Megszegett választási törvény. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

2000. november 22.

Nov. 21-én Nagyváradon, Ady Endre szobránál emlékeztek költő születésének 123. évfordulójára diákok, állami intézmények, civil szervezetek, iskolák képviselői. A koszorúzást a Kőrösvidéki Múzeum és az Ady Múzeum igazgatója, Aurel Chiriac, illetve Tóth János kezdte. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete nevében Kapy István elnök, Lakatos Péter alprefektus és Jakabffy László ügyvezető elnök rótta le tiszteletét. Az Ady Endre Középiskolát nagyszámú diáksereg kíséretében Jankó Szép Sándor igazgató és Tóth Márta aligazgató képviselte. Elhelyezték koszorúikat a Szigligeti Társulat, a Kiss Stúdió, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium, az Anna Nőszövetség valamint a Nagyváradi Magyar Diákszövetség képviselői. /Ady születésére emlékeztünk. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

2001. január 15.

Jakabffy László, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy az egyik idei célkitűzésük az új RMDSZ-székház rendbetétele, hogy oda mihamarabb átköltözhessenek, a másik nagy feladat a szervezet átalakítása. Át kell dolgozni a jelenlegi körzeti rendszert, mert számos esetben kiderült, hogy a mostani nem szolgálja a hatékony tevékenységet. Az elképzelés az, hogy minden helyhatósági egységben - tehát községi szintig lemenve - mindenhol külön körzet működjön. - A tagkönyvek cseréje még mindig nem ért véget, noha a bihari magyarság nyilvántartásának megteremtése egyre sürgetőbb feladat. - Nem lehet úgy jövőt építeni, hogy alig találni magyarajkú elsősöket egyes magyar többségű vidéki iskolák elemi osztályaiban. Arra kell törekedni, hogy ha lehet, továbbfejlesszék azt, amit eddig ki tudtak harcolni maguknak. /Wagner István: Az RMDSZ ügyvezető elnökségének tervei. Interjú Jakabffy Lászlóval, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 15./

2001. március 14.

Március elsejétől Jakabffy László építészmérnök a nagyváradi Ingatlankezelő Társaság műszaki igazgatója, aki egyben a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. 64 évesen vállalta ezt az állást. Úgy érzi, elő tudná mozdítani a nagyváradi vár rendbetételét. - A legfontosabb az ingatlanok állagmegőrzése. /Jakabffy László új szerepkörben. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 14./

2001. június 27.

Júl. 6-8-a között először tartják a Vár Napját Nagyváradon. Jakabffy László, a városi ingatlankezelő vállalat műszaki igazgatója elmondta, hogy csak két éve csatolták Váradhoz tulajdonjogilag, addig a román államé volt. A felmérés szerint 38 millió euróba kerülnek a helyreállítási munkálatok, egy nyolcéves programban képzelik el mindezt, megpályáznák az Európai Unió támogatását. Sikerült elérniük, hogy kitegyék a várat romboló műhelyeket, vállalkozásokat, a katonaságot és a rendőrséget. A levéltárat és a váradi egyetem képzőművészeti karát hagyták működni a Várban, ahová szállodákat és más vendéglátóipari egységeket akarnak telepíteni. Jövőre a tetőszerkezetet akarják rendbetenni és egyéb állagmegőrző munkálatokat végezni. Szeptember elején, a Műemlékek Világnapjára egy konferenciát terveznek a Várban - a Várért. Ezentúl minden évben július első hétvégéjén lesz a Vár ünnepe. /A nagyváradi Várért ünnepelnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), június 27,/

2001. július 9.

Nagyváradon júl. 7-én, a vár ünnepe alkalmából ökumenikus istentiszteletet tartottak a vártemplomban. A szertartásra Tempfli József római katolikus megyés püspök meghívta váradi püspöktársait is. Részt vettek az ökumenikus istentiszteleten világi elöljárók is, így Jakabffy László városi főépítész és a Váradon tartózkodó Varga Gábor szabadalmi hivatali vezérigazgató is. - Külön öröm, hogy az egyházak és a világiak együtt ünnepelnek, méltó kezdeteként a harmadik évezrednek - mondta Tempfli József. Beszélt az egybegyűlteknek a vár történetéről, Szent Lászlóról, a váradi katolikus püspökség és a város megalapítójáról, patrónusáról. A jelenlevők közösen mondták el a miatyánkat magyarul és románul. /Péter I. Zoltán: Ökumenikus istentisztelet a vártemplomba. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./

2003. november 25.

A nagyváradi városháza belső felújításakor előkerült három falfestmény a főbejárat felőli lépcsőház boltívén. Udvary Ferenc festőművész 1903-ban készült alkotásai Nagyvárad törökök alóli felszabadulását örökítik meg. Lemosták a felületet takaró festéket, alig sérült meg a festmény a védőréteg alatt: 3 méteres, három részletből álló mű. Tudnak egy másik, Szent László koporsója hazahozatalát ábrázoló szekkó létezéséről is, tájékoztatott Jakabffy László, a városi ingatlankezelő társaság műszaki vezetője, de az elpusztulhatott az 1944-es hatalmas tűzvészben, mert nem találták meg az impozáns főlépcsőház mostani felújításkor. /(Balla Tünde): Falfestményekre bukkantak a városházán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2004. március 1.

Bíró Rozália személyében megválasztotta polgármesterjelöltjét az RMDSZ nagyváradi szervezete. A jelenlegi alpolgármester asszony jelölését a küldöttek 96,7 százaléka támogatta. Hozzászólásaikban többen – Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ alelnöke, Kiss Sándor választmányi elnök, Pete István szenátor, Jakabffy László, önkormányzati igazgató, Varga Gábor államtitkár, egykori területi elnök és Lakatos Péter jelenlegi területi elnök – kivétel nélkül elismeréssel szóltak Bíró Rozália önkormányzati munkájáról. Lakatos Péter kijelentette, Szilágyi Zsolt képviselőnek, a Magyar Polgári Szövetség jelöltjének is ott lett volna a helye a jelölőgyűlésen, ám mivel nem jelent meg, nem vállalta a nyílt megmérettetést, utólagos egyezkedéseknek nincs helye. Szilágyi Zsolt bejelentette, hogy indul az MPSZ színeiben a polgármesteri címért. /Pengő Zoltán: Bíró Rozália az RMDSZ nagyváradi jelöltje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2004. december 18.

A határon túli műszaki-tudományos élet aktuális kérdéseiről esett szó a közelmúltban megtartott félixfürdői konferencián, amelyet az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság és a magyarországi Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége szervezett. Dr. Zétényi Zsigmond, az EMT Bihar megyei elnöke szerint, hosszú és nehéz út vezetett odáig, hogy a magyarországi és a határon túli műszaki értelmiséget együttgondolkodásra hangolhassák egy konferencia keretében. Idén díjat alapított az EMT. Munkájuk elismeréséért érdemplakettet vehettek át a magyarországi Széles Gábor, Tardi Pál, Orosz József és Erdélyből dr. Köllő Gábor, valamint két nagyváradi mérnök: Makkai Zoltán és Jakabffy László. /(Balla Tünde): A műszaki tudományosságnak hatalmas szerep jut. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2005. július 5.

Hétvégére középkori lovagok és várkisasszonyok, muzsikások vették birtokukba, a nemrégiben nemzetközi védettséget nyert nagyváradi vár sáncát. Vártörténeti kalandtúrát is tehettek az érdeklődők. Jakabffy László, a műemlékvédelmi alapítvány igazgatója elmondta, hogy a rendezvénysorozat része a vár mediatizálását, köztudatba ültetését célzó programnak. Július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén, a vártemplomban Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök celebrált ökumenikus szentmisét. A vár történetét Lakatos Attila régész ismertette. /Lakatos Balla Tünde: Várismertető várjátékok Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2010. június 24.

Szent László király emlékezete
Nagyvárad – Szerda délután a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ szervezésében a váradi Tibor Ernő Galériában bemutatták a Szent László király emlékezete című kötetet.
“Szent László személyiségében virágzott ki jellemző típussá a magyar kereszténység. Benne forrt összea keresztény szentség a nemzeti szellemmel. Szent István népe apostola volt, az ő idejében a kereszténység idegen földbe ültetett fa volt, melyet István könnyeivel öntözött. Meg is fogant, de meggyökerezni Szent László király korában tudott. Szent László a magyar életet, a magyar eszményt tette kereszténnyé.”- olvashatóak Exc. Tempfli József kiérdemesült megyés püspök gondolatai a Bunyitai Vince által írt és szerkesztett kötet előszavában, melynek reprint kiadása a Méliusz Könyvek sorozatban jelent meg.
Széles műveltségű
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által támogatott szerda délutáni rendezvényen Nagyvárad nyugalmazott főpásztora arra hívta fel a figyelmet: Bunyitai Vince széles műveltségű, sokoldalú személyiség volt. Nem csupán papi emberként tevékenykedett, hanem történetírással is foglalkozott, s Biharország állat- és növényvilágát is tanulmányozta. Hozzátette: Debrecen és Várad testvérvárosokként ezer szálon kötödnek egymáshoz, hiszen mindketten a bihari régió részei. A hiánypótló album ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatalok is jobban megismerjék a városalapító királyt és korát.
Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója szintén a Partium kulturális, gazdasági és földrajzi egységét emelte ki, megitélésében az együttgondolkodás napjainkban mindennapos cselekvény és tény. Az eredetileg 1892-ben, a lovagkirály szentté avatásának 700. évfordulója alkalmából megjelent könyv három részre tagolódik, ezek a fejezetek a legendákról, a Szent László halála utáni történésekről és a fennmaradt emlékekről szólnak. A kötetet egyébként csütörtök délelőtt a cívisvárosban is bemutatták, Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi római katolikus megyés püspök jelenlétében.
Domborművet állítana
Szólláth Tibor országgyűlési képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke a Méliusz Központ azon kezdeményezését méltatta, hogy alulról kell építkezni, el kell vinni a kulturát a néphez. “Fontos, hogy ne tegyen bennünket bolonddá a minket körülvevő világ, mert egy gondolatközösség vagyunk”, vélekedett. Meglátásában a könyv eligazít, ezért hasznos volna, ha felolvasnánk gyermekeinknek is. Lényeges ugyanis, hogy ismerjük a történelmünket, mert csakis hittel védhetjük meg Európát, ez emel ki minket a gazdasági és erkölcsi válságból.
Jantyik Zsolt derecskei alpolgármester, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés művelődésügyi, sport- és civil kapcsolatok bizottságának elnöke a reformátusok és a katolikusok együttműködéséről beszélt, azon meggyőződésének adva hangot, hogy a kiadvány egy lehetőség arra, hogy felfedezzük egymást. Jakabffy László mérnök, műemlékvédő azt vetette fel: jó lenne, ha egy Szent Lászlónak emléket állító domborművet helyeznének el a váradi vártemplom előtti átjáróban, melyhez a jelenlevők szellemi és anyagi támogatását kérte. A kiadványt a helyszínen 30 lejért lehetett megvásárolni, az eladásból befolyt összeget Exc. Tempfli József jótékony célra szánja.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro



lapozás: 1-30 | 31-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék